Elvész minden

Károly Zsolt: Elvész minden

Fekete tájon, fehér alap,
Színes madár lassan halad.
Tollát veszti a sűrű ködbe,
Színesből olyan semmi lesz.

Hull a szőre a kutyának,
Újra nőne, ha megállna.
Rohan fejvesztve előle,
Talpa alatt föld sincsen.

Megfullad a pikkelyes,
Vízben ahol lélegez.
Hasát mutatja a vízen,
Ő sem mond már többet.