Harley szív az amerikai sportgépekben – Buell – 4. rész

4. rész – Buell 2005-ig

 Buell Lightning XB9S – XB9R

Motoros_cikk_4_01Néhány apró változtatással indultak a modellek 2000 után, 2002-ben, a Buell háza táján. Az XB9S-nél már a tökéletes konstrukciós alapelvek léptek érvénybe – a súlyelosztás centralizálása, a felépítmény stabilizálása és a csillapítatlan erőhatásoknak kitett tömeg csökkentése. Ezen felül egy hátsó féktárcsák maradtak úgy mint eddig, ámbár az első egy kicsit változott. Egy nagyobb átmérőjű féktárcsát kapott, így a fékhatást közvetlenül a felnire hat s nem a küllőkre. Maradt a kéthengeres, négyütemű V motor, ámbár csak 984 cm3 . A maga 84 lóerejével egy  nem mindennapi utazási élményt nyújt.

Az XB9R csak decens burkolatával különbözik naked testvérétől. Ezzel nyújt enyhén sportosabb élményeket a használójának.

Buell Lightning XB 12S – XB 12R

Motoros_cikk_4_03Az XB9-es széria nagysikerű volt, így a Buell mérnökei megkísérelték, a már eddig is radikális koncepció továbbfejlesztését. 2004-ben egy nem mindennapi dobással lépett ki a gyár a komfortzónájából. Az anyavállalattól egy 1203 köbcentis V2-es motort levettek a polcról és erre kezdték ráépíteni a korábban már megszokott dizájnú testet. Nagyobb hengerűrtartalom, nagyobb forgatónyomaték, 100 lóerőt meghaladó teljesítmény, erre vártak a Buell vásárlók. Ez a széria lett az akkori időkbe legerősebbre épített Buell.

Az XB 12S követte a szokásos streetfighter, naked stílust. Szóval kimondottan a lecsupaszított motorokért rajongóknak kedvezett. Míg a 12R már törött, csutkakormányt kapott és egy kis sportos burkolatot előre.

Buell City X XB9SX

Motoros_cikk_4_05Ennél hosszabb kódnevet már ki sem találhattak volna ennek a szériamodellnek. 2005-ben a nagy sikert aratott XB 12-sek után nem igazán érdeklődtek a 9-sek után. Így az előző változatokat törölték a listákról és létrehoztak egy City X-et. Nem sokat változott, csak a lakkozás, fényezés és különböző csecsebecsék kerültek rá: markolatra simuló kézvédők (nagyon praktikus dolog), crossmotorokra emlékeztető kötött kormány, rácsokkal ellátott fényszórók.  A teljesítménye ugyanúgy maradt 84 lóerő és egy 984 cm3-es kéthengeres, négyütemű V motor hajtotta.

Ezennel szeretném megköszönni, hogy elolvasta a kis átfogó ismeretterjesztésemet a Buell motorokról. Persze a gyártásuk nem állt le és még lehetne folytatni újabb és újabb modellekkel, de egyenlőre szeretnék egy kicsit a régebbi motorkerékpárokból írni. A következő még érdekesebb lesz.

A következő részben: Bultaco – A spanyol sport a nyolcvanas évekig

Károly Zsolt

Felhasznált irodalom:

  • 1000 motorkerékpár – történelem, klasszikusok, technika; 2006 Alexandra könyvkiadó; ISBN 963 369 910 X