Navracsics Tibor és Csáky Pál egyetemünkön

A mai nap folyamán tiszteletét tette egyetemünkön Csáky Pál európai parlamenti képviselő, és Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, hogy előadást tartsanak az egyetem akadémiai közösségének. Már a nagyszámban megjelent hallgatók is bizonyították, hogy európaiságunk nem érdektelen a jövő értelmisége előtt.

 Kezdetben Tóth János rektor úr beszédében üdvözölte a megjelenteket. A köszöntő beszéd után Csáky Pál európai parlamenti képviselő beszéde következett, mely az „Európa és a nemzeti identitás” címet kapta. A képviselő úr nem tagadta, hogy Európa éppen válságban szenved, mely válságra csupán önnön maga tud megoldást kínálni. „Ez a fokozott kihívások kora.” – fogalmazott a volt miniszterelnök-helyettes.  Csáky szerint az őshonos kisebbségekre túl kis figyelmet fordít az Európai Bizottság, és már lassan azon kapjuk magunkat, hogy ha meghalljuk azt a szót, hogy kisebbség, akkor egyből szexuális kisebbségekre, vagy más, Európán kívüli, és ezúttal Európától mint olyantól távol álló identitású emberekre gondolunk. „Nemzeti identitásról beszélni manapság fokozott kihívás.” Az MKP volt elnöke néhány mondatban egyetemünket is méltatta, szerinte hatalmas szükség volt már a Felvidéken egy magyar egyetemre, hogy az onnan kikerülő diplomás emberek magvát képezhessék a gondolkodó felvidéki magyar értelmiségnek, melynek hiánya erősen érezhető a felvidéki magyar közgondolkodásban is. Kitért arra is, hogy az anyaországban, vagy Csehország történő tanulmányok elszívják a gondolkodó elméket a Felvidéktől.

Ezután Navracsics Tibor, az Európai Bizottság biztosa következett „A nemzetek és közösségek Európája” című előadásával. A volt külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy habár válsággal küzdünk, de mégis ilyenkor derül ki az, hogy ki a jó tagadja a közösségnek, és ki az, aki képtelen együttműködni. Navracsics megjegyezte, európaiságunknak nem szabad eltörölnie nemzeti, és regionális identitásainkat, sőt, szerinte csak az lehet harcos és igaz európai, aki harcos és igaz magyarként, s hűen szülőhelyéhez éli mindennapjait.

A két tartalmas előadást aztán kérdések követték a hallgatóság sorából, az egyik épp a közös vészt megelőző összefogásról szól, nevezetesen arról, hogy a szlovák-magyar viszonyokat javíthatja-e az, hogy közösen kell helytállniuk a válságok tengerében. Csáky Pál válaszában  megjegyezte, hogy a Visegrádi Négyek országai már most közösen védik Magyarország határait, magyar-, szlovák-, cseh- és lengyel katonák és rendőrök is védik, rámutatva arra, hogy valami elkezdődött.

A következtetés pedig? Hogy leendő értelmiségiként mi se maradjunk ki a közügyekből, érdeklődjünk a világ dolgai felől, hisz az mind nekünk, mind társadalmunknak hasznos és – ahogy kiderült – hiánypótló lesz.